Kalauz

Gyakran hallott hittel kapcsolatos kifejezések magyarázata, a keresztény hittől távol élőknek.

A magyarázatok nem a teljesség igényével készülnek, hanem röviden, lényegre törően -esetleg a sok megközelítésből csak egyet kiragadva- igyekszenek útmutatást adni.

Tovább

 

 

TEOLÓGIA. A szó jelentése: Istenről való beszéd. Az a tudomány, amely az értelem fényénél vizsgálja azt a > kinyilatkoztatással is megerősített tapasztalatot, amely Isten valóságára, Istennek a világgal és az emberrel való kapcsolatára vonatkozik.
 
KERESZTÉNY. Ez a szó azt jelenti, hogy „krisztusi”. Azokat az embereket hívjuk keresztényeknek, akik Jézus Krisztus tanítása szerint törekszenek élni.
 
TEMPLOM. Az a szent hely, ahol a szentségi ünneplések zajlanak.
A templomokban megtartandó alapvető viselkedési szabályok.
Minden vallás istentiszteleti helyén mindenkinek –a nem vallásos és ateista látogatóknak is- ama szabályok szerint lehet jelen lenni, amelyeket a helyet céljának megfelelően használók megkövetelnek. Az istentiszteletre rendszeresen használt templomok ugyanis nem múzeumok, akkor sem válnak azzá, ha látogatásunkkor ott éppen nem végeznek kultikus cselekményt!
Mielőtt a templomba lépnénk nézzünk végig magunkon. Sem nők, sem férfiak nem léphetnek be a templomba hiányos öltözetben, ez nyilván elsősorban a nyári időszak problémája. Nők: viseljenek legalább térdig érő szoknyát, vállakat, melleket eltakaró blúzt, vagy kendőt. Férfiak: hosszú nadrágot, inget, esetleg pólot. Nem illendő a csettegő papucs viselete.
A templomban tilos hangosan beszélgetni, mobil telefont használni, dohányozni, rágógumit rágni, enni, inni, bármi olyat tenni ami a szent hely méltóságához nem illik. 
 
SZENTÉLY. A templom azon (általában a térből is) kiemelkedő része, ahol az oltár van, amelyen a szentmiseáldozat bemutatása történik. Ide csak a pap és a megbízott segítők léphetnek be. Helytelen az az általánossá vált szokás, amely ezt figyelmen kívűl hagyja.
 
SZENT. A katolikus hittanítás szilárdan vallja, hogy egyedül Isten szent. Ezzel nem „kiválóságát”, hanem elsősorban világ fölöttiségét, a teremtett világon kívűli létének elismerését jelezzük. A <szent> kifejezést azonban használjuk a világ keretein belül is, „másodlagos, harmadlagos” értelemben, amikor valaki, vagy valami (tehát teremtény) Istennel való kapcsolatát akarjuk leírni.
Szent hely, például a templom, a világtól elkülönített, istentiszteletre fenntartott hely.
Szent kép: > szentté avatott személyt ábrázoló kép.
Szent személy: Az istentisztelet bemutatására kiválasztott és felszentelt személy. A római pápát gyakran szólítják meg így: Szentatya; de szokták mondani ritkán más papi emberekre, szerzetesekre is, ha nem találják a megfelelő megszólítást: ebben az esetben azt a tiszteletet ill. elvárást, a feltételezett kiválóságot fejezi, amelyet a szóban forgó személlyel kapcsolatban fogalmazunk meg.
Szent idő: Az időnek az a része, amelyet kifejezetten Istennel való kapcsolatunk elmélyítésére fordítunk. Imádságunk ideje mindenkor így nevezhető; elsősorban azonban hosszabb –több hetes, több hónapos- intervallumokat szokás így nevezni. Szent idő pl.a nagyböjt: (szent negyvennap), amikor a böjt, az imádság, a bűnbánat, az irgalmasság tettei által igyekszünk lelkünket előkészíteni Isten kegyelmének befogadására.
 
SZENTSÉGTÖRÉS. 1. Valamely > szentséget meggyalázó magatartás. 2. Szent helyet, szent képet meggyalázó magatartás.  

 

SZENTTÉAVATÁS. Az Egyház körül tekintő vizsgálata után annak kimondása, hogy a szóban forgó személy, életének kiválósága, erényekben való gazdagsága alapján, halála után immár biztosan elnyerte az örök életet, a szentek társaságát, Isten színről színre látásának legfönségesebb ajándékát.

LELKIGYAKORLAT. Néhány naptól, akár egy hónapig is eltartó olyan idő, amikor egyénileg vagy csoportosan elvonulunk a világtól, azért, hogy áttekintsük életünket, kapcsolatrendszerünket, Isten, az emberi környezet és önmagunk felé azon szempontok alapján, amelyeket a lelkigyakorlat vezető naponta -akár több alkalommal- egy rövid beszédben ajánl. 

ZARÁNDOKÚT. Kissé a lelkigyakorlathoz hasonló elszakadás a megszokott élettől. Elindulás (gyalog vagy járművel) országon belülre, vagy kívűlre > kegyhelyek felé. Egy olyan „utazás”, amelynek során nem csak az ember szeme, hanem a szíve is nyitva kell, hogy legyen; minél többet magába merítve a látható és láthatatlan szépségekből, amelyek új erővel töltik el aztán életünket.

KEGYHELY. Az a hely, rendszerint templom, amelyhez a > kegyelem intenzív megtapasztalásának híre kapcsolódik évtizedek, vagy évszázadok óta.

KEGYELEM. Teológiai szakkifejezés. Isten emberhez való odahajlása, amely a > szentségek révén konkrétan és valóságosan megtörténik. Istennek az a jósága, amellyel magához emeli az elesett, vagy éppen feléje törekvő, őt kereső embert. Ez a kifejezés nem keverendő össze a kegyelettel, amely szó az elhunytakról való tiszteletteli megemlékezésre utal.

SZENTSÉGEK. Jézus Krisztus által alapított szent jelek, annak érdekében, hogy a történelem bármely korszakában a keresztény hitben élő ember –az élet különböző fordulóin- valóságosan hozzájuthasson ahhoz a kegyelemhez, isteni segítséghez amelyre szüksége van a földi élet zarándok útján. Az Egyházban > hét különböző szentséget ünneplünk, amelyek mindegyike a papi szolgálat révén valósul meg.

KERESZTSÉG. Az első és legszükségesebb szentség. „Aki hisz és megkeresztelkedik az > üdvözül, aki nem hisz > elkárhozik.” A többi szentség vételéhez vezető út. Általa válik az ember Isten gyermekévé, népének, az Egyháznak tagjává. Isten halhatatlan életébe kapcsolja a halandó embert.

BÉRMÁLÁS. =Megerősítés (Latinul: confirmatio) Ez a görög eredetű szó kifejezi e szentség lényegét. A felnőtt kor küszöbén a Szentlélek erejét esdi le az emberre, hogy hitében, reményében, szeretetében és a felsorolhatatlan többi > erényben megerősödjék.

OLTÁRISZENTSÉG. (görögül: eukarisztia) Jézus Krisztus valóságos jelenléte a kenyér és a bor színe alatt. Ezt a szentséget ünnepeljük a szentmisén. Az oltárhoz, vagyis az áldozatbemutatás helyéhez kapcsolódik; „az oltáron jön létre”, azért Oltáriszentség a neve. Krisztus keresztáldozatát szemléljük benne, de nem csak szemléljük, hanem Őt a Feláldozottat magunkhoz is vesszük, ahogy meghagyta: „vegyétek és egyétek”, ezért mondjuk azt: áldozunk.

BŰNBOCSÁNAT SZENTSÉGE. Népies nevén szentgyónás. E szentségben Isten az Egyház szolgálata révén megbocsát minden őszintén megtérő bűnösnek, legyenek bűnei bármily nagyok is.

BETEGEK KENETE. Régen azt mondták „utolsó kenet”. Meglehetősen reménytelenül hangzott, el is idegenedtek tőle az emberek. E szentségben –legtöbbször nem utoljára- a betegeket gyógyító Jézus hajol oda a pap szolgálata révén a súlyos betegekhez, hogy megkönnyebítse, meggyógyítsa, a szenvedés türelmes hordozására felkészítse az embert.

EGYHÁZI REND. E szentség hármas fokozatban vonja bele a kiválasztott embert a papi szolgálatba.

HÁZASSÁG. E szentség a természetjog és a kinyilatkoztatás alapján egy férfi és egy nő felbonthatatlan szeretet-szövetségét hozza létre, amelynek célja a közös boldogság keresése és az emberi élet szolgálata: létrehozása és testben, lélekben, szellemben való fölnevelése.  

PROTESTÁNSOK. Azon egyház jellegű közösségek összefoglaló neve, amelyek nincsenek közösségben a Krisztus által alapított Egyházzal, amely nyugat (római katolikus) és kelet (ortodox) Egyházában áll fenn. A legismertebb egyház jellegű protestáns közösségek a reformátusok és az evangélikusok.

BÁLVÁNYIMÁDÁS. Valamely teremtmény imádása. Szélsőséges protestánsok által hangoztatott vád, amely akkor hangzik fel, amikor az Egyház a legősibb hagyományokat követve tisztelettel emlékezik meg a szentekről, „Isten embereiről”, vagy képmásukat, > ereklyéjüket tisztelettel veszi körül.

ÖKUMENIZMUS. A keresztények egységén munkálkodó eszme áramlat. Ama tévedésen alapuló elképzelés, mely szerint az egyetemes (katolikus) hit számos tételét tagadó egyház jellegű közösségek és az egyetemes hitet sértetlenül őrző Egyház között (előbbiek) tagadó álláspontja feladása nélkül is létrejöhet valamiféle egység; „tárgyalások”, kölcsönös megállapodások alapján. Eme eszme áramlat romantikus formában ölt testet az un. „ökumenikus imahéten”, minden év januárjában, amikor a felekezetek hívei és lelkészei egymás templomait járják.

LITURGIA. Az Egyház istentisztelete. Felszentelt pap által vezetett szentségi ünneplés; leginkább a szentmisét értjük alatta.

HARANGSZÓ. Célja az, hogy erős zengésével a lelkiismeret mélyéig hatoljon, és az embert imádságra, szentmisére hívja. Újabban sok helyütt föllázadtak ellene, mondván zavarja nyugalmukat… figyelemre méltó tünete ez annak, miképpen süllyed az ember „önmaga alá”.

KÖRMENET. Egy, a templomból induló és oda visszatérő ünnepi menet, amelynek célja valamely hitbéli örömnek, jóhírnek meghirdetése. Feltámadási körmenet: Nagyszombaton este, vagy Húsvét vasárnapján. Jézus Krisztus halálból való feltámadását, a keresztény hit legalapvetőbb jóhírét hirdeti. Úrnapi körmenet: Az Oltáriszentségben Krisztus valóságosan köztünk lakozik. Ennek örömét hirdeti az Úrnapi körmenet, Pünkösd után két héttel.

EREKLYE. Emlékeztető jel. Szentté avatott személy csontjából származó fragmentum, amely a tisztelt Szent közelségét segít átélni.

PLÉBÁNIA. (Paróchia). 1. Az a ház, ahol a > plébános lakik. 2. Az Egyház legkisebb szervezeti egysége.  

PLÉBÁNOS. Egy, vagy több település katolikus papja.

ESPERES. Nyolc-tíz plébániából álló terület hivatali elöljárója, aki maga is egyik plébánia plébánosa.

KANONOK. > Káptalani Testület tagjának címe.

KÁPTALAN. Korábban a püspök tanácsadó testülete volt.

GYÁSZMISE. (Requiem) A hívő ember nem tehetetlenül szenved amikor szeretteit gyászolja, hanem azt Kéri az Egyháztól, hogy legmagasabbrendű istentiszteletében, a szentmisében kifejezetten imádkozzék elhunyt hozzátartozójáért. Ezt a szentmisét gyászmisének hívjuk, amelyet a Feltámadt Krisztus fénye ragyog be.

FATIMAI IMAÓRA. Rendszerint egy órás > szentségimádás, minden hónap 13. napján. A hívek a vasárnapi szentmisén kívűl is összegyülhetnek közös imádságra a templomba. Ezek egyike a „fatimai imaóra”. Fatima, kis város Portugáliában, ahol 1917. május 13-án - majd azt követően számos alkalommal – három gyermeknek látható alakban megjelent a Boldogságos Szűz Mária. Az emberi világ megtérését, imádságot, bűnbánatot, > engesztelést kért általuk. A fatimai imaóra a ’80-as évektől terjedt el sokfelé az Egyházban, az engesztelés jegyében.
 
ENGESZTELÉS. Isten könyörületességéért esdeklő imádság. Kifejezetten a hívők ( hívő = hűséges) imája, akik az engesztelő imában főként a nem hívőkért, a nagy bűnösökért, Istent szavukkal, életükkel gyalázókért, a megtántorult, az Egyházra szégyent hozó hívekért könyörögnek.
 
RÓZSAFÜZÉR.Krisztus életének titkai (eseményei) fölött elmélkedő, közép kortól elterjedt imádság. Négy rózsafüzér imádság ismeretes, (az örvendetes, a fájdalmas, a dicsőséges és a világosság rózsafüzér) amely egyenként öt „titkot”, vagyis Jézus életéből vett eseményt emel ki. Az imádság végzésének részletes leírására e helyen nem vállalkozhatunk. A lényege: a rózsafüzér fő gerincét az Üdvözlégy Mária … kezdetű katolikus imádság alkotja. Mindegyik rózsafüzérben 5 x 10 Üdvözlégyet (tized) imádkozunk, és amikor Jézus nevéhez érünk a szövegben „ a megfelelő titkot is hozzá fűzzük” és folytatjuk az imát, a tizedek között a Miatyánkot imádkozzuk.
 
Példa: Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled, áldott vagy te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse Jézus - akit te szent Szűz a Szentlélektől fogantál - asszonyunk Szűz Mária Istennek szent Anyja, imádkozzál érettünk bűnösökért most és halálunk óráján. Ámen.
 
RÓZSAFÜZÉRTÁRSULAT. A rózsafüzér állandó imádkozására alakult csoport. Tagjai azt vállalják, hogy naponta imádkozzák a rózsafüzért. A társulatot szokás „rózsafüzér-bokornak” is nevezni. Egy társulatnak 20 főből kell állnia, mivel 20 titka van a teljes rózsafüzérnek, és mindenki azt vállalja, hogy „egy titkot” (= egy tized rózsafüzért) naponta elimádkozik. A tagok rendszerint a hónap első vasárnapján találkoznak, amikor az előző hónapban végzett titkot egy újra cserélik („titok-csere”). E történet belső lényege az, hogy egy adott településen a húsz ember imádságos szolgálata révén minden nap a teljes rózsafüzér elmondásra kerül… mindenkiért, élőkért, holtakért!
 
SZENTSÉGIMÁDÁS. Az Oltáriszentség előtti hódolat, leborulás. Az egyetemes Egyház kétkedés nélkül vallja Jézus Krisztus valóságos jelenlétét az Eukarisztiában, amely jelen lét a szentmiseáldozatban jön létre ama papi hatalom közreműködése által, amelyet Jézus Krisztus az apostoloknak adott; és e jelenlét mindaddig megmarad amíg a szent színek (kenyér, bor) épsége fennáll.
 
EGYHÁZ. Számos meghatározást adhatunk róla. Pl.: Isten újszövetségi népe. Krisztus titokzatos teste. A Krisztusban hívők közössége.
Egy olyan kegyelmi közösség, amelyet emberi arcán keresztül tudunk érzékelni. Ez az emberi arc sajnos gyakorta nem azt a benső isteni fényt sugározza, amely hivatása, hanem tele van bűnnel, szennyel, gyarlósággal.
Jézus Krisztus szavaiból és tetteiből nyilvánvalóvá válik, hogy övéit egyetlen közösségbe kívánja látni; "egy Egyházat alapított", amely a katolikus Egyházban áll fenn. Ez világossá lesz, amikor az egyház ismertető jegyeit vesszük sorra: "egy, szent, katolikus, apostoli". Ezek azok a jegyek, (kritériumok) amelyek alapján egy vallásos közösségről azt lehet állítani, hogy 'egyház'.
(> szent: nem az egyház tagjainak kifogástalanságát jelenti, hanem arra a megszentelő erőre utal, amely az Úr akaratából a péteri sziklára épülő Egyházban valóban jelen van. > Apostoli: az apostoli jogfolytonosság kétséget kizáróan kimutatható benne.)     

 

Folytatás következik. Örömmel vennék javaslatokat a kedves olvasóktól, mely szavakat, fogalmakat illesszek be a "Kalauz" rovatba.