Boldog Gizella királynénkat ünnepelte Főegyházmegyénk. A Veszprémi Várban felállított szabadtéri oltárnál kb. 250
ember
gyűlt össze a szentmisére. Ötvenen
Almádiból érkeztünk részben gyalog (23-an), részben pedig busszal, gépkocsival. (Veszprémben harmincezren vallották magukat katolikusnak és öt Plébánia van.)
Árpád-házi Szent Margit ünnepe, Almádi első kis templomának a búcsú napja. A huszonöt négyzetméter alapterületű parányi kis kápolnában, közel ötvenen tömörültünk össze a szentmisére és a mise keretében megtartott felnőtt katekézisre, amely ezúttal a nap aktualításához alkalmazkodva a 'szent' fogalmát járta körül.
Szeretném közzé tenni, hogy nem mond igazat, aki azt állítja, hogy azért "hoztak" Almádiba Budapestről papot esküvőjük lebonyolításához, mert az almádi pap nem volt hajlandó "összeadni" őket, mivel az egyik fél nem volt megkeresztelve.
Azt, hogy húsz év alatt hány ilyen esküvőnél közreműködtem nem tudom, de akadályt sohasem gördítettem a kérés teljesítése elé. Viszont mindenkinek felajánlottam, hogy a keresztség felvételéhez segítem, ha egyébként is szeretné, de soha senkinek sem erőltettem.
Néhány hónapja a helyi "kontyos adó" hírt terített arról, hogy a pap Hedvig nővér hamvait "kidobta" a kolumbáriumból
( a sírkert földjébe helyeztük a hamvakat, hogy föléje méltó síremléket állíthassunk). Kiváncsi vagyok, hogy a "kontyos adó", fölveszi-e hírei közé, hogy elkészült a síremlék?!
(Bocs.)
Azt tervezi az új oktatási kormányzat, hogy a három helyett, heti öt testnevelés órát kell tartani az általános iskolák minden osztályában. Mindenki helyesli. Én is. Azonban mégis jobban várom azt a pillanatot, amikor legalább 1 (azaz EGY)
hittanóra (etika) is belefér a diákok órarendjébe. Vagy még nem lett elégszer hangsúlyozva, hogy az ember nem csak test és szellem, hanem LÉLEK IS?!
A hitoktató találkozik egy édesapával és megjegyzi: -"Egy ideje kislánya nem jár hittanra. -Ja igen, a barátnője nem megy, így őneki sincs kedve. - Na de Önök azt ígérték a megkeresztelésekor, hogy mindent megtesznek vallásos nevelése érdekében... -Nézze, mit mondjak magának... HAZUDTUNK..."
A plébánost "tetten érték", amint a Berényi temető református felekezeti részében a méteres gazt kaszálta; megkérdezték "Atya, maga mit csinál?" A rövid válasz így hangzott: "Ápolom az ökumenét."
Érdekes... A protestáns felekezetek gyakorlatilag kivétel nélkül elvetik a szentek tiszteletének ősi hagyományát.
(A szélsőségesek bálványimádással vádolják a katolikusokat). Ugyanakkor a világi történelem nagyjairól véget nem érő ódákat szeretnek zengeni. Vajon még senki nem vette volna észre ezt a nyilvánvaló ellentmondást?
Május 13-án harmincan imádkoztunk a fatimai imaórán. Sok vagy kevés talán nem is érdekes. Egy szív, egy lélek voltunk.

A Máltai Szeretetszolgálat nem szemét lerakó. Újra és újra közhírré kell tenni, hogy elhordott, mosatlan, penészes ruhadarabokat (alsóneműt pedig soha!) ne hozzon senki. Csak olyat, amelyről eltudja képzelni, hogy akár még ő maga is felvenné!