Kalauz

Gyakran hallott hittel kapcsolatos kifejezések magyarázata, a keresztény hittől távol élőknek.

A magyarázatok nem a teljesség igényével készülnek, hanem röviden, lényegre törően -esetleg a sok megközelítésből csak egyet kiragadva- igyekszenek útmutatást adni.

Tovább

 

 

A PLÉBÁNIA, MINT HIVATAL
 
A plébániához kell fordulnunk:
 
házasságkötéssel, kereszteléssel, temetéssel kapcsolatban.
(Itt történik a megbeszélés, adatrögzítés)
 
 
A plébániához kell fordulnunk, ha szükségünk van:
 
►Keresztlevélre, házasságlevélre.
►Különféle igazolásokra, mert keresztszülőnek, bérmaszülőnek, házassági tanúnak kértek fel bennünket.
 ►Különféle engedélyekre, mert nem lakóhelyünk plébániáján szeretnénk házasodni, (elbocsátó) ; gyermekünket megkereszteltetni (keresztelési engedély).
►Egyházi fenntartású intézményekbe való bejutáshoz lelkipásztori ajánlásra.
 
►Itt fizethetjük be személyesen az éves egyházi hozzájárulást.

 

 

 

Mi a teendő?
 
 
 
 
 
 
Ha elég régóta ismeritek és elég alaposan megismertétek egymást, ha nem csak szeretitek, hanem megszerettétek egymást a létező összes jó és rossz tulajdonságával együtt, akkor az elképzelhető legjobb elhatározásra jutottatok. Erre a honlapra valószínűleg azért kerestetek rá, mert un. „templomi” házasságot szeretnétek kötni a római katolikus egyház szertartása szerint. (Szeretnétek szentségi házasságban élni; az együtt élésnek abban a formájában, amely a Teremtő akaratának megfelel és amelyet áldása kísér.)
 
A leggyakrabban felmerülő kérdések.
 
Összeházasodhat-e katolikus templomban két meg nem keresztelt?
Nem.
Összeházasodhat-e katolikus templomban egy katolikus keresztény és egy meg nem keresztelt?
Igen.
Meg kell-e keresztelkednie a házasságkötés előtt a meg nem kereszteltnek?
Ha egyébként nem volt szándéka megkeresztelkedni, akkor nem.
Összeházasodhat-e katolikus templomban egy katolikus keresztény és egy más felekezetű (református, evangélikus) keresztény?
Igen.
Át kell-e térnie a katolikus hitre a házasságkötés előtt a más felekezetű kereszténynek.
Ha egyébként nem volt szándékában, nem kell áttérnie.
Kellenek-e tanúk a „templomi” esküvőhöz?
Igen, két felnőtt korú tanú kell.
Lehet-e tanú más felekezetű keresztény, vagy meg nem keresztelt?
Végső esetben igen.
Részt kell-e venni valamilyen előkészületen, jegyes beszélgetésen?
Igen. Ennek gyakoriságát, idejét az eskető pappal kell megbeszélni.
Házasodhat-e templomban az a katolikus, aki nincs megbérmálva?
Nem, kivéve abban az esetben, ha elháríthatatlan akadálya van e szentség pótlásának.
Kell-e gyónni áldozni az esküvő előtt?
Igen, a katolikus félnek. 
Van-e költsége a házasságkötés szertartásának.
Igen, meghatározott tiszteletdíja van.
Szokás-e az esküvő előtt próbát tartani, meg lehet-e tekinteni a templomot?
Igen, természetesen.
Hogyan történik a templom feldíszítése?
Az almádi plébánián hozzá kell járulni a virág vásárlás költségeihez és a plébánia gondoskodik a templom feldíszítéséről.
A szertartáson szól-e az orgona?
Igen. A templomokban jó minőségű hangszerek vannak és színvonalasan dolgozó orgonista áll rendelkezésre.
Milyen iratok szükségesek a házasságkötéshez?  
A legfontosabb irat a keresztlevél.
(Három hónapnál nem régebbi kivonat a kereszteltek anyakönyvéből.) Mindenki ott tudja beszerezni, ahol megkeresztelték. Ha ez nehézségbe ütközik (pl. nagy távolságra van) az a Plébánia, ahol az esküvő lesz hivatalos úton megkéri. Ha pl. egy nagyobb városban volt a keresztelés, azt is ki kell deríteni, hogy annak melyik Plébániáján (templomában) történt.
Szükség lehet un. elbocsátó levélre:
akkor, ha egy „harmadik” Plébánián szeretnétek házasodni; vagyis sem nem a menyasszony, sem nem a vőlegény lakóhelye szerinti Plébánián; hanem pl. egy budapesti és egy szegedi lakóhellyel rendelkező szeretne itt Almádi valamelyik gyönyörű templomában házasodni.
Igazolás a házassági tanúi tisztséghez.
A házasságkötéshez általatok felkért tanúk (amennyiben katolikus keresztények) a lakóhelyük szerinti plébániát keressék fel ezen igazolásért.
 
 
Szeretnénk gyermekünket megkereszteltetni.
 
Ez egy nagyon értékes, becsülendő gondolat. Ám értelme csak akkor van, ha felnevelni is keresztény módon szeretnék. Mint ahogy arra a szentségi cselekmény első részében ígéretet is tesznek a szülők, miután a pap megkérdezi: „megígéritek-e, hogy gyermeketeket Krisztusnak és az Ő Egyházának tanítása szerint nevelitek föl” ? Ennek a nevelésnek első lépéseiben maguk a szülők tanítják meg például gyermeküket egyszerű szavakkal imádkozni, keresztet vetni, hozzák magukkal a vasárnapi szentmisére; majd pedig iskolába kerülve beíratják hitoktatásra. Erről természetesen nem kérdezik meg a gyermeket, hogy akarod-e, mint ahogy nem döntésétől teszik függővé azt sem, hogy iskolába járatják. A keresztény szülőnek tudnia kell, hogy súlyos lelkiismereti felelősséggel tartozik gyermeke „lélekben, hitben” való fölnövekedéséért és éppen ezért nem a döntés képtelen gyermekre bízza ezt a fontos kérdést.
 
 
A leggyakrabban felmerülő kérdések.
 
Meg keresztelik-e a gyermeket, ha a szülők nem egyházi házasságban élnek, csak élettársak, vagy polgári házasságot kötöttek?
Igen.
 
Megkeresztelik-e a gyermeket, ha csak az egyik szülő katolikus, a másik más felekezetű keresztény, vagy nincs megkeresztelve?
Igen.
 
Ki kérheti a gyermek megkeresztelését?
A szülők közösen, vagy egyik szülő.
 
Milyen nevet adjunk a gyermeknek?
Olyan nevet, amelyet időben korábban élt és az Egyház által szentként, boldogként tisztelt személy viselt.(Védőszent)  
 
Ki lehet keresztszülő?
Az a személy, aki maga is katolikus keresztény, példamutató keresztény életet él, volt elsőáldozó és bérmálkozott, (ha házas, egyházi házasságban él, saját gyermekeit keresztény módon neveli.) Ha bármelyik feltétel hiányzik, (az utolsót kivéve) akkor a kiválasztott személy csak a keresztség tanújaként lehet jelen. Keresztségi tanúként lehet elfogadni a más felekezethez tartozó (református, evangélikus) keresztényt; ill. végső esetben azt a személyt aki nincs megkeresztelve.
 
Hány keresztszülője lehet a gyermeknek?
A felénk elterjedt szokás szerint kettő; ám lehetséges, hogy csak egy keresztszülője legyen.
 
Megkeresztelhető-e a gyermek keresztszülő nélkül is?
Igen, rendkívüli esetben.
 
Milyen időpontokra lehet a keresztelést kérni?
A mi plébániánkon vasárnap a délelőtti szentmisék után van keresztelés. Vörösberényben 11.30-kor; Balatonalmádiban 12.00-kor.
 
Milyen iratok kellenek a kereszteléshez?
Ha valaki lakóhelye szerinti Plébánián keresztelteti meg gyermekét, akkor nincs szükség semmilyen iratra. A keresztelés kérésekor, a plébánián történő megbeszéléskor az anyakönyvezéshez szükséges adatokat, iratok nélkül is rögzítjük, hiszen senkinek nem fűződik érdeke ahhoz, hogy a valóságtól eltérő adatot közöljön. Gyermek neve, születési helye, ideje. Édesapja neve, születési helye, vallása. Édesanyja neve születési helye, vallása. Állandó lakcímük. Keresztszülők/ keresztségi tanúk neve, vallása, lakcíme.
 
A keresztszülők, - ha nem ütközik akadályba- kérjenek keresztszülői igazolást a lakóhelyük szerint illetékes plébániától. Ajánlják fel ott, hogy - ha tartozásuk van- szívesen rendezik az éves önkéntes egyházi adót.
 
Van-e költsége a keresztelésnek?
NIncs. Általában a család adományt ajánl fel a templomnak, amelyet vagy a kitett perselyben helyez el, vagy átadja  a plébánosnak.
 
 
Haláleset történt a családban.
 
A katolikusnak keresztelt és remélhetőleg élete folyamán más szentségekben is részesült személyt a katolikus egyház szertartása szerint kell eltemetni. Ez nemcsak illendőség kérdése, hanem tiszteletben tartandó szabály, már csak azért is, hiszen az elhunyt „testét, a szentségek a Szentlélek élő templomává avatták”. Illetve akinek földi élete hajnalát az Egyház imája és a keresztség szentségi kegyelme ragyogta be, azt földi élete alkonyán is kísérje ugyanannak az Egyháznak a boldog örök életéért könyörgő imája a temetés szentelményében, és főként a lelki üdvéért bemutatott gyászmisében, hiszen „szent és üdvös dolog imádkozni a meghaltakért, hogy feloldozást nyerjenek bűneiktől”.
 
A halálesetet követően minél hamarabb vegyék fel a kapcsolatot vagy az elhunyt lakóhelye szerint illetékes plébániával, vagy a temetés helye szerint illetékes plébániával. Ez utóbbi a szokásos.
Az első kérdések egyike a temetés időpontja.
Főszabály: végleges időpontról az eltemető pappal való egyeztetés előtt ne döntsenek! A temetés gyakorlati részének lebonyolítását temetési szolgáltatók végzik. A velük történt egyeztetés előtt/után fel kell keresni a plébániát.
 
A leggyakrabban felmerülő kérdések.
 
Milyen iratokra van szükség a haláleset bejelentésekor?
Mivel senkinek nem áll érdekében a valóságtól eltérő adatokat közölni, így iratra nincs szükség. A következő adatokkal kell készülni. Az elhunyt neve. Ha házas volt házastársának /özvegyének neve. Ha egyedül élő volt szüleinek neve. Az elhunyt születési helye, ideje. Az elhalálozás helye, ideje. Az elhunyt lakcíme. A halál oka. Halála előtt részesült-e szentségekben (gyónás, áldozás, betegek kenete).
 
Szükség van-e részletesebb életrajzi adatokra?
Nincs szükség. Az eltemető pap rövid beszélgetésben igyekszik meggyőződni az elhunyt életének legfontosabb mozzanatairól: magához az élethez, a hithez, Istenhez, a családhoz, embertársaihoz való viszonyáról; ami elegendő ahhoz a megemlékezéshez, amely a temetéskor az elhunyttal kapcsolatban megfogalmazódhat. Az egyházi szertartás gerincét ugyanis az imádság valamint a keresztény hit leglényegesebb pontjairól a feltámadásról és az örök életről szóló vigasztaló tanítás képezi, nem a terjengős életút-ismertetés.
Van-e költsége az egyházi szertartásnak?
Igen, van meghatározott tiszteletdíja, amit a temetés előtt kell rendezni.
 
Balatonalmádi, Vörösberény, Káptalanfüred
helyi sajátosságai.
 
Általános
 
Temetést vasárnap és szerda kivételével minden napra lehet kérni. Szerdán csak rendkívűli körülmények közbejötte esetén. Ez a nap a vasárnap helyetti szabadnap a plébánia alkalmazottai számára, kérjük ezt méltányolni.
 
Temetést legtöbb esetben gyászmisével egybekötve végzünk; szokásosan a temetés előtt. Azonban az is előfordul, hogy a temetés napján az egyébként is megtartott plébániai esti misét ajánljuk fel az elhunytért. Végül is azonban gyászoló család dönti el, tekintettel az összes körülményre, kér-e gyászmisét az elhunytért. Dicséretes szokás, hogy a későbbiekben (pl.: a temetés évfordulóján, az elhunyt névnapján/születésnapján...) ugyancsak szentmisét kérjünk lelki üdvéért.
 
Szokásos harangozni is. Plébániáinkon egy alkalommal, a temetéskor. Végül is azonban a gyászoló család dönti el, tekintettel az összes körülményre kér-e harangszót; (egyet, vagy többet).
 
Temető
 
A balatonalmádi plébániának nincs saját tulajdonú temetője. A Balatonalmádi temető, az un Pinkóczi úti temető az Önkormányzat tulajdona. Ha valaki ott szeretne temetkezni az Önkormányzathoz kell fordulnia (Tel.: 88/542-437). A Szent Imre templom melletti Sírkert azonban a Plébánia tulajdona, ahol el nem évülő urnafülkéket lehet előre megváltani.
 
A vörösberényi plébániának van saját tulajdonú temetője, ahol korlátozott számban állnak rendelkezésre koporsós temetésre alkalmas sírhelyek, amelyeket csak temetés alkalmával jelölünk ki. (Tehát nem lehet előre lefoglalni!) A sírhelyeket 25 évre/ ill. 25 évente kell megváltani. Évente viszont temetőfenntartási díjat (jelenleg 1500 Ft/év) kell fizetni, mert a szociális alapon megállapított - tehát alacsony - sírmegváltási díjakból nem tudjuk megoldani a hatalmas mennyiségű hulladék elszállíttatását és a temető rendjének fenntartását.
Ügyintézés a vörösberényi plébánián (8222 Balatonalmádi, Thököly u. 4. Tel.: 88/430-419).
 
A káptalanfüredi egyházközségnek nincs saját tulajdonú temetője. A kápolnával egybe épült zárt kripta helyiségben azonban el nem évülő urna helyeket lehet megváltani.