Ugrás a tartalomra

Haláleset történt a családban

A katolikusnak keresztelt és remélhetőleg élete folyamán más szentségekben is részesült személyt a katolikus egyház szertartása szerint kell eltemetni. Ez nemcsak illendőség kérdése, hanem tiszteletben tartandó szabály, már csak azért is, hiszen az elhunyt „testét, a szentségek a Szentlélek élő templomává avatták”. Illetve akinek földi élete hajnalát az Egyház imája és a keresztség szentségi kegyelme ragyogta be, azt földi élete alkonyán is kísérje ugyanannak az Egyháznak a boldog örök életéért könyörgő imája a temetés szentelményében, és főként a lelki üdvéért bemutatott gyászmisében, hiszen „szent és üdvös dolog imádkozni a meghaltakért, hogy feloldozást nyerjenek bűneiktől”. A halálesetet követően minél hamarabb vegyék fel a kapcsolatot vagy az elhunyt lakóhelye szerint illetékes plébániával, vagy a temetés helye szerint illetékes plébániával. Ez utóbbi a szokásos. Az első kérdések egyike a temetés időpontja.

Főszabály: végleges időpontról az eltemető pappal való egyeztetés előtt ne döntsenek! A temetés gyakorlati részének lebonyolítását temetési szolgáltatók végzik. A velük történt egyeztetés előtt/után fel kell keresni a plébániát.


A leggyakrabban felmerülő kérdésekre kattintva a válaszokat is megkapjuk

Milyen iratokra van szükség a haláleset bejelentésekor?

Mivel senkinek nem áll érdekében a valóságtól eltérő adatokat közölni, így iratra nincs szükség. A következő adatokkal kell készülni:

  • Az elhunyt neve.
  • Ha házas volt házastársának /özvegyének neve. 
  • Ha egyedül élő volt szüleinek neve. 
  • Az elhunyt születési helye, ideje. 
  • Az elhalálozás helye, ideje. 
  • Az elhunyt lakcíme. 
  • A halál oka. 
  • Halála előtt részesült-e szentségekben (gyónás, áldozás, betegek kenete).

Szükség van-e részletesebb életrajzi adatokra?

Nincs szükség. Az eltemető pap rövid beszélgetésben igyekszik meggyőződni az elhunyt életének legfontosabb mozzanatairól: magához az élethez, a hithez, Istenhez, a családhoz, embertársaihoz való viszonyáról; ami elegendő ahhoz a megemlékezéshez, amely a temetéskor az elhunyttal kapcsolatban megfogalmazódhat. Az egyházi szertartás gerincét ugyanis az imádság valamint a keresztény hit leglényegesebb pontjairól a feltámadásról és az örök életről szóló vigasztaló tanítás képezi, nem a terjengős életút-ismertetés.

Van-e költsége az egyházi szertartásnak?

Igen, van meghatározott tiszteletdíja, amit a temetés előtt kell rendezni.